"Én kis Vadászgörény vagyok Egereket rágcsálgatok. Ha te nem vagy Egérke Akkor nem érdekelsz engem Te." :) "Szaglászok és matatok Mikor tudok kaparok. Keresem a kincset Ami engem illet." :D "Kis kertemben egérke Rá ugrott egy görényke. Görénykének szép az élet Egérkének itten vége." :) "Kis kamrámban egérke El kapta a görényke. Ráugrott és falatozott Aztán pedig makogott." :D

Szeretném ha ide írnátok mi minden az amit érdemes kicsit alakítani.

Itt találhattok meg Engem! Ezt az oldalt anyukám hozta létre, hogy megmuttasson a világnak. Születtem 2006.05.01-én Budapesten két kedves görény szerelmeként. Az igaz, hogy nem az első szülöttjük vagyok, de nem is ez a lényeg. Édesanyámat Elzánk, édesapámat Zizinek hívják. Mind a ketten vadas görények voltak. De ezt az is sejthette aki rám nézz. :o) Elvittek Elzáéktól, de sajnos aki elvitt késön jött rá, hogy allergiás. Emiatt visszavitt anyáékhoz, de addigra a testvéremmel már másként viszonyultunk egymáshoz. De hamar visszarántott a rossz görény élethez. Egyszer csak megjelent két kétlábú és engem néztek és simogattak. Többször mondták nekik, hogy vigyázzanak, mert haraphatok. Nem értettem miért. Mivel nekem szimpatikusak voltak. Főleg a szőrős arcu aki a kezében tartott. Aztán lehetett hallani, hogy meglepő nem haraptam még. Aztán egyszercsak távolodni kezdtem a testvéremtől és anyáktól. Beszáltunk valami fém dobozba, ami ment és nem tudtam hová. Végig a szőrős arcu tartott a kezében. Ők beszéltek sokmindenről én viszont a családomat hiányoltam. Miért és hova megyünk ennyien? Nem tudom miért vittek magukkal. A doboz egyszer csak megállt és kiszállt belőle mindneki. Anyáék gazdijai megsimogattak és puszit is adtak. Aztán elfordultak és visszaszáltak a dobozba. Miért? Miért nem jönnek velem? Anya, apa, tesó hol vagytok és miért nem jöttök? A kétlábúakkal egy kertesházba mentünk azon belül is egy kis szobába. Mutattak nekem egy rácsos valamit és közben beszéltek hozzám. A hosszú hajú kétlábú mindig szolóngatott és nem igazán értettem miért azon a neven amin. Azt hittem úgy hívják a szőrős arcut. De amikor egyszer csak a hosszú hajúval maradtam tudtam meg a fura név nekem szól. A szőrős arcu és a hosszú hajú sokáig nem hagyott egyedül és sok játékot és ételt kaptam. Hiányzik anya, apa és a tesom. Egy alkalommat a szőrős arcu elkezdett valamit rám adni. Nem akartam, de ő volt az erősebb. Aztán kiderült kivittek a zöldbe a sok illat és szag közé. Nekem ezek a szagok ismeretlenek voltak és érdekelt mik ezek és kikhez tartozik. Egy alkalommal megtréfáltam kétlábuakat, mert kitudtam bújni a rám adott izéből. De hamar megtaláltak és boldog is voltam. Mert kiderült fontos vagyok nekik. Onnantól igyekeztem a kedves kis görijük lenni, ami remélem látszik. Imádom őket és azóta ők az én Anyum és Apum!!!!!!!!!! Jelenleg(2009) a 3. életevemet töltöttem és Nagyon jól érzem magam.

Sajnálatos hír, ha egy kedves állat elhuny. Bárki írhat az elhunyt kedves állatáról. Tanulsággal szolgálhat bárkinek.